Böjti szelek

Megyek az utamon

egyedül, szabadon.

Jön a szél tavaszon,

leveszem kalapom.

Fölfelé hegyeken,

barnulok kezemen.

Kanyarog is az út,

tarkítja alagút.

Amire kijövök

viharral gyűrkőzök.

Kalapom fejemen

rajta meg tenyerem.

Attól, hogy szembe fúj,

rajtam szél nem az úr.

Azért sem henyélek,

célomba elérek.

Forrás: esudroff képe a Pixabay -ről.